Nem is tudom, hogy hol kezdjem a mai napról szóló posztot. A lényeg a címből látszik: megvan a C vizsgám!!!!!!! :-)) A hozzá vezető események alább olvashatók.

Szóval egy hétvége kihagyása után ma mentem ki a reptérre újból. Igazából nem számítottam semmire és nem is úgy indultam el, hogy ma valami nagyot fogok alkotni. Csak szerettem volna szívni egy kis repülőtér szagot, meg esetleg repülni egy kicsit, hogy ne essek ki teljesen a gyakorlatból.

Biciklivel szoktam kijárni a reptérre, amit csak azért említek, mert ez a tény most kicsit megkeverte a reggeli utat, ugyanis kb. félúton defektet kaptam. Mivel eléggé ki szoktam számítani az időt, biztos voltam benne, hogy a sorakozóra már sehogyan sem fogok időben kiérni, ami azzal is járhat, hogy ma egyáltalán nem repülhetek. Két választásom volt: vagy tolom a bringát és kigyalogolok a reptérre, de akkor hazafelé végig tolhatom majd, vagy visszafordulok és vagy autóval vagy másik biciklivel újból megpróbálok eljutni a reptérre. Az utóbbi mellett döntöttem. Amíg haza felé toltam a cangát azon járt az eszem, hogy az égiek nem akarják, hogy én ma repüljek. A kérdés az, hogy ha mégis kimegyek a reptérre, akkor megjutalmaznak az állhatatosságomért, vagy megbüntetnek a makacsságomért? :-)) Végül fél óra késéssel, de ott voltam a szép zöld gyepen. Igazából nem késtem le semmiről, mert olyan kevesen voltunk, hogy a kipakolás, start berendezés, stb. sem történt meg teljesen, így egy kicsit még ezekben is tudtam segíteni.

Mivel összesen 5 növendék volt csak velem együtt, nem volt igazán sok repülési feladat. Az egyik srác már a B vizsga előtt állt, így először ő zavarta le a köreit. Utána gratulálhattunk neki a vizsgához. Másik fiatal növendék társam az első egyedül repülésére gyúrt, szerencsére neki is összejött a dolog, így a helyi szokások alapján palacsintát is ehettünk. Az érdekesség, hogy a srác édesapja szintén növendék pilóta és ő is éppen ma jutott el odáig, hogy ha minden ellenőrző repülés sikerül neki, akkor elengedik egyedül. Ő kicsit nehezebben jutott el idáig, de nagyon drukkoltam neki, hogy végre elengedjék egyedül. Szerencsére így is lett, így a klub életében talán először, apa és fia egy napon lett egyedül repülő.

Nekem mára betervezték a C vizsga előtti oktatós termik ellenőrzőt és persze lehetőség szerint a vizsgáért is repülhettem. Az időjárás nem volt a legideálisabb, mert gomoly felhő képződés egyáltalán nem volt, így csak száraz termikek kialakulásában lehetett reménykedni. Szerencsére a reptér közelében elég sok olyan hely van, ahol ezekre lehet számítani, ha elég erős a besugárzás. Hál' istennek már az első felszállásból sikerült találni némi emelést, így kb. 15 percet viszonylag gond nélkül fenn tudtunk maradni. Aztán kiestem a termikből, de szerencsére találtunk egy másikat, így összességében 30 percet tudtunk fent maradni. A legnagyobb magasságunk 800 méter volt, innét azért elég sokáig lehet próbálkozni a termik fogással. Ennek a repülésnek nagyon örültem, mert így megvolt végre a II./5 feladatom. Most már tényleg csak rajtam múlt, hogy mikor lesz meg a C vizsgám. 

Volt egy kis szünet, mert utas repültetést végeztünk, de végre újból én ülhettem a gépbe, most már egyedül. Nagyon reméltem, hogy a korábbi emelésekből még maradt annyi, hogy meglegyen a negyed órám. A csörlés nem volt valami jó, mert elég hektikusan húzott a csörlős. Persze lehet, hogy én sem csináltam mindent jól, de a csörléssel egyébként nem szokott különösebb gondom lenni, de most nagyon egyenetlen volt a sebesség. Szerintem max. 350 méterre sikerült feljutnom. Kis utazás után elkezdtem körözgetni és szerencsére találtam is némi emelést. Nem volt túl profi a mutatvány, mert 400-450 méter fölé nem igazán emelkedtem soha, de szerencsére az idő nekem dolgozott. Annak is örültem, ha nem süllyedt a gép. Sajnos sikerült kikeverednem az emelési zónából és már a leszállást fontolgattam, amikor az utolsó pillanatban újból sikerült találnom egy feláramlást. Ezzel együtt már megvolt az időm, így már azt sem bántam, hogy utána -3 m/s-al süllyedt a gép. Besoroltam az iskolakörre és leszálltam. Baromira örültem persze, hiszen tényleg nem gondoltam, hogy a múltkori eredménytelen hét után ilyen gyorsan összejön a vizsga. Végül 17 percet sikerült repülnöm, így simán megvolt a feladat. Szóval így esett, hogy C vizsgásként sikerült zárni az üzemnapot, amire reggel nem mertem volna nagyobb összeggel fogadni. :-) Amit tanulságként leszűrtem, hogy nem kell mindenáron a felhőkre várni, lehet termiket találni kék ég alatt is és ilyen időben is lehet repülni akár fél órákat is.

Érdekes egy nap volt ez is. A reggeli malőr miatti késés, a kis létszám ellenére nagyon eredményes üzemnap volt számomra, és a többiek számára is. Az 5 növendékből végül lett ma két vizsgás és két egyedül repülő! Volt palacsintázás, a zárás után a büfében sörözés. Bánhatja aki nem jött ma ki. :-)